Zilah-Zillenmarkt-Zalau:Kossuth tér,Vigadó,Magyar Királyi Honvéd Laktanya.1899
Zilah:városi Vigadó.1902
Zilah:közvágóhid,árucsarnok,látkép,1902.
Zilah:Kossuth-tér,Közvágóhid.1903
Zilah:Városháza és szökőkút.1903
Zilah:látkép.1903
Zilah:Rákóczi utca,kút,templom.1903
Zilah:Artézi kút,balra a kollégium.1908
Zilah:Wesselényi kollégium.1910
Evangélikus Református Wesselényi Kollégium,1910 körül.
Zilah:református templom.1912
Zilah:református és katolikus templom.1913
Zilah:Kossuth tér,balra templom,jobbra Wesselényi szobor.1914
Zilah:Kossuth tér,balra a Wesselényi szobor.1915
Zilah:Turul park.1911
Zilah:Erzsébet liget.1908
Zilah:Wesselényi Miklós szobrának felavatási ünnepsége,1902 szept.18.
Zilah:Tuhutum emlékmű felavatási ünnepsége,1902 szept.18.
Zilah:bevonulási ünnepség.1940
Zilah:Magyar honvédek bevonulása,1940 szeptember 9-én.
Zilah:látkép fa szállitó bivaj szekérrel.1941
Zilah:Wesselényi Miklós szobra.1907
Zilah:Tuhutum emlék.1903
Zilah:Szilágy vármegye,zilahi járás.
Képeslapok 
Júl 06, 2022 @ 19:04:05
1902 szept.18-án ott volt az ünnepen az egész erdélyi arisztokrácia, Kolozsvár város társadalma, vármegyék és városok notabilitásai részint hivatalosan, részint önszántukból. A város fellobogózva, nemzeti díszben fogadta vendégeit, Báró Diószeghy Zsigmond, a város polgármestere e szavak után Zilah város közönsége nevében ünnepélyesen ígéretet tett, hogy úgy ő, mint utódai e város hagyományos hazafiságához híven mindent meg fognak tenni arra, hogy gondosan megőrizzék és sértetlenül fentartsák ez emléket a késő utódok számára. A honvédzenekar indulójának elhangzása után
a közönség a vezérek emlékéhez vonult, ahol a zilahi dalkör előadta a nemzet imáját, majd pedig Kincs Gyula főgimnáziumi igazgató, a »Szilágy« felelős szerkesztője mondott történelmi visszaemlékezésekben gazdag ünnepi beszédet.
*A két magyar hazát — úgymond — ezer év alatt kétszer látta e nemzet egyesülni s e vidék, e város büszke lehet rá, hogy az egyesítés proklamálása mind a kétszer itt történt meg. Wesselényi az unió nagy munkáját itt fejezte be s ezelőtt ezer évvel Tuhutum itt határozta el, hogy Erdélyt Magyarországhoz hódítja. Ez az oltárkő — folytatta a szónok — annak emlékét őrzi itt, hogy Tuhutum, midőn fiával, Horkával, és seregével ideérkezett s a honfoglalás munkáját Kelet felé befejezettnek hitte, ősi vallásos szokás szerint itt mutatott be hálaadó áldozatot a magyarok Istenének.«
A szónok ezután részletesen ismertette az emléket s szavaiból nagy érdeklődéssel értesült a közönség arról, hogy az emléken is látható hun-székely rovás-írás, amelynek létezését vitatták, nemcsak volt, hanem van is,ugyanis a Temes megyei Omor községben élt két egyszerű földműves ember, Tar Mihály uram és fia, István, kik
családi hagyományképen 1900 körül is rovással írtak. Fadrusz János, az emlék alkotója, ki e művével is gyarapította művészi hírnevét, a pogány könyörgéseket a két Tar írásjegyei után metszette az oltárra. A nagy tetszést aratott ünnepi beszéd után a zilahi polgárság megkoszorúzta az emléket, végül pedig a zilahi dalkör énekelte a Szózatot, melyet az ünneplő közönség vele énekelt.