Marosvásárhely » Mvhely,forras
Katonai Alreáliskola és Sándor János forrás (balra),1911-ben.
Bernády György polgármester a fáradhatatlan iskolaalapító a minisztériumhoz fordul,
kéri egy katonai vagy gazdasági felsőiskola Marosvásárhelyre telepítését. Az országgyűlés
jóváhagyta 1907-ben a kormány és belügyminisztérium ezen kérését. A Katonai
Alreáliskola a Kosárdomb oldalán épült a Szent István úton,kivitelezését a budapesti
Grünwald Testvérek cége nyerte el 1907-ben.A teljes költség 2.700.000 korona volt.
Az ünnepélyes megnyitó 1909 október 9-én volt nagyszámú előkelő közönség jelenlétében.
A háromemeletes főépület E- alaprajzú és főhomlokzata ötsikú,a szecesszió stilusa főleg
a kiugró rizalitok homlokzati kiképzésén látható.(hasonló épület van Selmecbányán is).
A későbbiek folyamán Bernády megcsináltatja, sárga keramittéglával kövezi ki az utat a
Gyermekmenhelytől a Székely Kioszkig a Szent István úton.
Az iskolaparancsnok Chrestels Frigyes százados (erdélyi szász család sarja), akit 1910.
október 29-én a hadügyminiszter őrnaggyá léptetett elő. Őt követi Kunst Ottokár őrnagy,
aki viszont 1913. május 1-jén alezredessé avanzsál. Egyben a király engedélyezi, hogy
viselhesse a pápától kapott Pro Pontifice et Ecclesia kitüntetését is.
A Sándor János kútházat a város épitette,Radó Sándor mérnök tervei alapján népi
épitészet hatása alatt.A második világháború idején rosszakaratúak megrongálták és
a szerpentin út épitésekor a maradékait lebontották.A forrás vizét vascsövön vezették
le a székely vértanúk emlékoszlopának a közelébe.
Posted on kedd, június 3rd, 2014 at 18:11 at 776 × 488
Válasz | Trackback URL |
Képeslapok 
dec 08, 2023 @ 20:54:41
A katonai alreáliskola gondolata 1903-ba merült fel,majd 1906-ra vált biztossá,miután a kassai megszünt,így szükség volt egy másikra.A katonai alreáliskola építésére vonatkozó belügyminiszteri jóváhagyás 1907 márc.23-án érkezett meg a polgármesteri hivatalhoz. Az építési munkálatokat — ennek folytán — a kitűzött időben megkezdték.Grünwald- testvérek cége vállalta ki a munkát,de állandóak voltak a sztrájkok az építkezés alatt(volt,hogy száz kőműves munkás szüntette be a munkát és fenyegetőleg megtámadták az építést vezető főpallért, mert az nem akarta bérüket kifizetni)1907őszén a Grünwald-cég Budapest környékéről hozatott vagy 40 kőműves munkást,akik csak hamar észrevették, hogy a cég az ottani munkabérek lenyomására akarja őket felhasználni s miután erre nem voltak hajlandók, visszakövetelték munkakönyveiket, továbbá,hogy a cég adja ki egy heti fizetésüket s a vissza utazási költséget is fedezze. A cég azonban ezt megtagadta, erre az építőmunkások ottani helyi csoportjának vezetősége a munkások nevében pert indított a cég ellen, amely a munkások javára dőlt el.1908 tavaszán 400 napszámos is sztrájkba lépett.Grünwald testvérek vállalkozó cég felhívására a hatóság Szász Béla alkapitányt küldte ki békülésre, aki barátságos hangon beszélt a munkásokkal,de az egyik munkás revolvert rántott elő és rálőtt az alkapitányra, mire ez szintén revolvert vett elő és a levegőbe lőtt hétszer. A munkások a lövésre elvonultak…Végül sok nehézség árán 1909 okt.4-én igen nagyszámú,előkelő közönség jelenlétében folyt le délelőtt a cs. és kir. katonai alreáliskola ünnepélyes megnyitása. József Ágost főherceg, ő felsége, a király képviseletében volt ott.(a főhercegnek az alreál iskolában rendeztek be lakosztályt) Az ünnepély —melyen Rohr Ferenc és Gaudernak hadtest parancsnokok is megjelentek —délelőtt 9 órakor vette kezdetét.Részt vette még az összes katonai intézetek parancsnoka, a helyi tisztikar és a város társadalmának előkelőségei,jelen volt az ünnepségen Ugron főispán, Bernády polgármester az összes tanintézetek képviselői és azt összes állami és törvényhatósági hivatalok főnökei. Az intézet udvarán felállított növendékekhez Gaudernak hadtestparancsnok intézett rövid buzdító beszédet,majd a díszszemle után Rohr altábornagy tartott beszédet a növendékeknek németül. Ezután ünnepélyes istentisztelet következett. Az intézet dísztermében felállított oltár előtt Karácsony Márton apát plébános celebrálta a misét fényes segédlettel. Az ünnepély utolsó, de legkellemesebb pontja a tornateremben folyt le. Itt volt felállítva a szabad buffet, melyet a közönség örömmel és igen jó étvággyal vett igénybe.Bernády a marosvásárhelyi katonai alreáliskola megnyitása alkalmával özv. Hegedűs Sándorné,(szül. Jókai Jolán) úrasszonyhoz a következő táviratot intézte: A marosvásárhelyi katonai alreáliskola mai ünnepies megnyitása alkalmából szívesen idézzük emlékünkbe nagy méltóságod boldogult férjének Hegedűs Sándornak azon buzgó fáradozását,melynek jórészt köszönhető, hogy a katonai alreál iskola városunkban nyert elhelyezést.1911 okt.14-én látogatás tett a katonai alreál iskolában Cikom-Kovács Alfréd vezérőrnagy — a katonai mérnöki kar főnök helyettese,hogy a katonai alreáliskola épületét felülvizsgálja.Ebben az évben Krestell Frigyes őrnagy volt a a marosvásárhelyi katonai alreáliskola parancsnoka,de a felesége öngyilkossága miatt eltávozott.1912-re Kresztina közös hadseregbeli őrnagy a marosvásárhelyi katonai alreáliskola parancsnoka,aki viszont öngyilkos lett(egyébbként több tanuló is öngyilkosságot követett el ezekben az első években).1913-ra már Kunst Ottókár őrnagy lett a marosvásárhelyi katonai alreáliskola parancsnoka,akit a király máj.1-én alezredessé nevezett ki.A közös hadseregnek, magyarországi intézetei közül a legtöbb tanulója a marosvásárhelyi alreál iskolának(294) volt ekkor.1914 jún.27-én délután verőfényes szép időben tartotta az alreál iskola az évzáró ünnepélyét. A változatos és gazdag program, Sommer fővivómester és Visky főhadnagy vezetése alatt a legfegyelmezettebb torna mutatványokkal kezdődött. Az egészségtől duzzadó és katonás jókedvtől derűs növendékek gyors változatosságban énekkel fűszerezett ügyes és elmés rendgyakorlatai nem mindennapi kedves látványt nyújtottak. A jutalomkönyvek és dísztárgyak kiosztása után a díszterem fogadta be a közönséget egy ének és zeneszámokból összeállított helyes előadásra,melynek műsorán Kellényi IV. éves növendék, Tóth Kálmánnak„A lengyel anya“ című költemény szavalatát és Kotányi III.éves növendék Arany János „A hamis tanú“ ügyes szavalatai tetszettek nagyon. A magyar dal szakszerű kultiválását a növendékek énekkara Báró Eötvös „Búcsújával” mutatta be elismerésre méltó tökéletességgel. Az ünnepély vége egy mesterileg betanított és ugyancsak kiválóan előadott egyfelvonásos keretében magyar ifjaink német nyelvbeni jártasságát mutatta be és büszkék lehetünk reá, hogy a magyar fiúk ebben a tekintetben is oly szép és elismerésre méltó eredményt értek el. A fennkölt és magas szárnyalatú darab megválasztása már magában is tanúságot tesz arról, hogy mi helyes és előnyös irányban nevelik katonai intézetekben a jövendő tisztikart. A nehéz darabnak oly tökéletes előadása, a kis katona színészeknek meglepően sikerült, határozott fellépése nemcsak a siker körülfáradozó Nasse és Koller főhadnagyok szorgalmát dicséri, de örömmel töltött el minden szülői keblet, hogy gyermekeink jellemének fejlesztése és az életben annyira szükséges határozott és választékos magatartás katonai intézetekben oly magas fokú ápolásban részesül. A szülőket és az intézet vendégeit Kunst Ottokár alezredes iskolaparancsnok és az intézet tisztikara fogadták és kalauzolták lekötelező udvariassággal.Az első világháború kitörése után nemsokkal már 1915 januárjában Koller Lajos főhadnagy, a marosvásárhelyi alreáliskola tanára az északi harctéren hősi halált halt.Nagy Sanyika, a kis katona is hősi halált halt 1915 okt.20 körül. Alig 6 hete,hogy a marosvásárhelyi katonai alreáliskola növendéke lett, s már is elesett ő a névtelen csatamezőn. A háború elesett hőse ő is. Ott, halt meg a kiskatona édes atyja ifj. Nagy Elek szerető édesapja karjai között. A temetési szertartás Marosvásárhelyt katonai pompával ment végbe, s az iskola növendékei Kunst Ottokár ezredes, iskolaiparancsnok vezetésével kísérték ki kis bajtársukat a katonai zenekar gyászindulója mellett a vasútállomáshoz, ahonnan a bánatos szülők szeretett gyermeküket Sepsiszentgyörgyre szállították , az itteni családi sírboltban helyezték el 25-én délután 3 órakor örök nyugalomra.1916 szeptemberében a román betörés miatt a marosvásárhelyi katonai alreál iskolába való felvételi vizsgákat már a kismartoni katonai főreáliskolában kellett megtartani.Marosvásárhely katonai alreál iskoláját a románok erdélyi inváziója miatt áthelyezték Nagykanizsára 1916 novemberében,de csak decemberben,öt hónapi szünetelés után nyílt meg. Az iskola ideiglenesen a nagykanizsai tüzérségi laktanyában nyert elhelyezést, melyet nemes Kunst Ottokár ezredes, a marosvásárhelyi alreáliskola érdemes parancsnoka alakított át az intézet céljaira. A növendékek a megnyitás napján (dec.13)a nagykanizsai vasútállomásról vonultak be az új épületbe s az ottani katonazenekar kisérte be őket.Közben a marosvásárhelyi alreáliskola épület tömbjében a hadvezetőség 1000 ágyas hadikórházat rendezett be harctéri sebesültek számára, melynek berendezése már befejezést is nyert november közepére, a hazai ápolónők vezér angyalának , Ibrányi Alice-nak vezetése alatt, aki munkája végeztével visszatért a fővárosba.Tizenöt előkelő, sőt főrangú ápolónő volt a kórházban,köztük Haller Ferenc grófnő és Hunyadi Teréz grófné és az utóbbi viselte a főnöknői tisztet. Az orvosi vezetésre a főváros egyik leghíresebb műtő doktorát rendelte ki a hadvezetőség.Az Erdély felöli román front súlyosabban sebesült hős katonáit már ide is szállították.1919 júliusában a volt marosvásárhelyi cs. és kir.katonai alreáliskola 350 növendéke már Székesfehérváron egy barakban volt elhelyezve,nem valami kielégítő körülmények között…A szülök a Nagyszebenben székelő Maniu kormányzótanácsi elnökhöz fordultak segítségért, hogy a növendékeknek csere útját,hazaszállítását kieszközöljék…